Az országos szintű adat szerint a lakosság 19 százaléka szerint teljesen hihető a választások elcsalásáról szóló felvetés, 34 százalék szerint inkább hihető, mint nem. Ez így összesen 53 százalék, így a többség reális lehetőségként kezeli, hogy a szeptemberi választások nem lesznek demokratikusak. Ez már önmagában is nagyon aggasztó körülmény.
A pártszimpátia szerinti megoszlás még tovább árnyalja a helyzetet (lásd interaktív grafikonunkat). Két érdekes esetet kell kiemelni. Az egyik, hogy a választási csalásra készülő pártszimpatizánsok aránya nagyon magas a Demokrati esetében. Tekintettel arra, hogy egy liberális-atlantista pártról van szó, ez bizonyos szempontból meglepő.
Viszont, a Demokrati minden jel szerint vesztese lesz a szeptemberi választásoknak. A párt ráadásul hemzseg a radikális retorikát alkalmazó politikusoktól. Jaroslav Naď egyike az ilyen politikusoknak. A minap választások befolyására szolgáló orosz pénzekről tett kijelentést, hétfőn pedig arról beszélt, hogy az egész ellenzék oroszbarát. És ne feledjük, hogy a pártból időközben kiugró Rastislav Káčer is előszeretettel állította be saját politikai elképzelését úgy, mintha annak alternatívája csak Szlovákia megszűnése lehet.
A másik érdekesség a Szövetség ötödik helyezése a listán. És valószínűleg a Szövetség példája világít rá a válsztási csalás elmélete felé hajló emberek indokaira. A Demokratin kívül az első ötben olyan pártok szerepelnek, akiknek választói úgy érzik, hogy az ő véleményüket, világlátásukat a fősodor a perifériára szorította, dezinformációnak állítja be.
Ez az érzés nem alaptalan. Szlovákiában a média csaknem egésze a nyugati fősodor üzeneteit közvetíti, és minden másképp gondolkodó embert (legyen szó békéről, gazdasági célokról, családpolitikáról, külpolitikáról) szélsőségesnek vagy egyenesen hülyének állítják be (vagy egyéb vulgáris jelzővel illetik).
A magyar választók nagy része ezt nem csak Ukrajna kapcsán éli meg, hanem Magyarország megítélése esetében. A szlovák politikusok és a hírszerkesztők nagy része Budapestet Moszkvával vagy Minszkkel említik egy lapon, annak ellenére, hogy ezek az üzenetek messze nem felelnek meg a valóságnak.
Az biztos, hogy a felmérés eredménye a demokratikus intézményekbe vetett bizalomvesztést bizonyítja. Ezért nehezen tehetők felelőssé a 2020 előtti kormányok, bár kétségkívül nagyban hozzájárultak a kialakult helyzethez.
Felvistat